Blog

Vannak gyerekek, akik nagyon korán megtanulják figyelni a felnőttek arcát. Érzik, mikor kell csendben lenni. Mikor kell jó gyereknek lenni. Mikor kell vigasztalni, békíteni, segíteni, nem terhelni tovább a családot. Mintha belül már kicsiként megéreznék: valami nincs rendben, és nekik valahogy tartaniuk kell azt, ami túl nehéz.

Van egy különös belső érzés, amelyről ritkán beszélünk nyíltan. Amikor valami jó történne velünk, mégsem tudjuk igazán befogadni. Amikor végre könnyebb lenne az élet, de belül megjelenik egy fék. Amikor örülhetnénk, de valami összeszorul bennünk. Amikor sikerülhetne, de mintha hűtlenségnek éreznénk a saját előrelépésünket.

Vannak testi tünetek, amelyek egyszer csak megjelennek az életünkben. Először talán csak figyelmeztetésként. Egy visszatérő fejfájás, gyomorszorítás, mellkasi nyomás, bőrprobléma, alvászavar, kimerültség vagy olyan testi feszültség, amelyre nehéz egyértelmű magyarázatot találni.

A családállításban gyakran elhangzik a kifejezés: a Szeretet Rendje. Elsőre talán elvontnak tűnhet, mintha valamilyen különleges szabályrendszerről lenne szó. A gyakorlatban azonban nagyon egyszerű és mély emberi tapasztalatot ír le: a családban mindenkinek van egy helye, és amikor mindenki a saját helyén állhat, a szeretet könnyebben tud áramolni....