Mit jelent a holisztikus szemlélet a családállításban?

Holisztikus családállítás: mit jelent, és hogyan kapcsolódik a rendszerszemlélethez?

Van, hogy egy egészen apró mondat egész nap velünk marad. Valaki megjegyzi, hogy megint túl érzékenyek vagyunk, és hiába megy tovább körülöttünk az élet, mi gondolatban újra meg újra visszatérünk hozzá. Ismerős az érzés, talán a hanghordozás is. Mire este hazaérünk, már magunkra is haragszunk, amiért ennyire a szívünkre vettük. Kívülről ebből annyi látszott, hogy elcsendesedtünk, bennünk közben egy egész történet mozdult meg. A holisztikus szemlélet ennek a történetnek a tágabb összefüggéseire kíváncsi. Arra, hogyan találkozik egy mai helyzetben mindaz, amit átéltünk, amit a kapcsolatainkban megtanultunk, és amire most szükségünk lenne.

Mit jelent a holisztikus szemlélet?

A holisztikus szó az egészre tekintő megközelítést jelenti. Ha egy emberhez így közelítünk, figyelmet kap az érzése, a gondolata, a testi állapota, a kapcsolatai és az a környezet is, amelyben él. Gondoljunk egy olyan napra, amikor alig aludtunk, reggel óta kapkodunk, és még valami kimondatlan feszültséget is hazulról hoztunk magunkkal. Ilyenkor egy ártatlan kérdés is rosszul érkezhet. Másnap, kipihenten, ugyanarra a mondatra talán mosolyogva felelnénk. Amikor önmagunkat szeretnénk megérteni, mindez hozzátartozik a képhez. Érdemes észrevenni, mi zajlik bennünk éppen, mi terhel régóta, és milyen helyzetekben válik különösen nehézzé az, amivel küzdünk. Néha már ettől enged valamennyit a magunkkal szembeni szigor. A reakciónkat könnyebb megérteni, ha ismerjük a körülményeit.

Mit keres a családunk a mai történeteinkben?

A családi szokások egy részét könnyen felismerjük, például ahogyan megterítünk egy ünnepi ebédhez, ahogyan elköszönünk, vagy ahogyan ugyanazzal a mozdulattal igazítjuk meg a függönyt, mint édesanyánk. Más szokásaink jóval csendesebben kísérnek bennünket. Egy családban természetes lehet, hogy a haragot hamar kimondják, máshol napokig tartó hallgatás követi a nézeteltérést. Van, ahol könnyű segítséget kérni, és van, ahol az számít erősnek, aki mindent egyedül old meg.

Gyerekként ezekből a hétköznapi tapasztalatokból tanuljuk meg, hogyan lehetünk együtt másokkal. Megfigyeljük, mire érkezik mosoly, mit követ sértődés, mikor érdemes közelebb menni, és mikor jobb várni. Később sok ilyen mozdulat már magától jön. Előfordulhat például, hogy valaki felnőttként is azonnal békíteni kezd, amint két ember között feszültséget érez, és meg sem kérdezi magától, hogy van-e köze a helyzethez. Egyszerűen nehéz elviselnie, ha valaki haragszik. Ha kíváncsisággal fordul efelé, felismerheti, mennyire ismerős számára ez a szerep. Az ilyen felismerés mellett a család szerethető emlékei is megmaradhatnak. Elfér egymás mellett a hála azért, amit kaptunk, és annak belátása, hogy bizonyos szokásainkon változtatni szeretnénk.

Hogyan kapcsolódik ehhez a rendszerszemlélet?

A rendszerszemlélet arra figyel, hogyan hatunk egymásra. Egy családban a viselkedésünk válaszokat hív elő, ezek pedig visszahatnak ránk. Vegyünk valakit, aki mindig megszervezi a közös programokat, emlékszik a születésnapokra, és észben tartja, kinek mire van szüksége. A többiek idővel megszokják, hogy hozzá lehet fordulni. Ő közben egyre fáradtabb, mégis újra elvállalja a következő feladatot, mert fél attól, hogy csalódást okoz. Amikor először azt mondja, hogy most más szervezze meg a vasárnapi ebédet, valószínűleg meglepődés fogadja. Neki talán bűntudata lesz, a többieknek pedig hozzá kell szokniuk egy új helyzethez. Egyetlen változás több ember megszokott működését érinti. Ebből a nézőpontból a kérdés is tágabbá válik. A saját érzéseink mellett azt is megvizsgálhatjuk, milyen szerepet vállalunk a kapcsolatainkban, mit várnak tőlünk, és mit veszünk magunkra kérés nélkül is.

Mit jelent a holisztikus családállítás?

A holisztikus családállítás elnevezéssel többféle megközelítésben is találkozhatunk, és nincs mögötte mindenütt ugyanaz a munkamód. Egyes segítők a személyes, családi és társadalmi összefüggések együttes figyelembevételét hangsúlyozzák, mások spirituális szemléletet vagy különböző önismereti módszereket is kapcsolnak hozzá. Ezért érdemes megkérdezni attól, akihez készülünk, mit jelent nála a holisztikus szemlélet. Hogyan zajlik egy alkalom? Mire irányul a figyelem? Milyen szerepe van a saját érzéseinknek, döntéseinknek és határainknak?

A családállítás során egy személyes kérdés kapcsolati összefüggéseit jelenítjük meg térben. Csoportban ezt képviselők segíthetik, egyéni alkalmon például figurák vagy más jelölők. Az elrendezés lehetőséget ad arra, hogy a megszokott történetünkre más helyzetből is ránézzünk. A térbeli kép mellett figyelmet kaphat az is, milyen érzéseket kelt bennünk egy közelség, egy távolság vagy egy megváltoztatott helyzet. Olyasmire is felfigyelhetünk, amit beszélgetés közben nehezen tudtunk megfogalmazni. A holisztikus szemlélet és a rendszerszemlélet az állításban abban kapcsolódik össze, hogy az ember személyes megélését a kapcsolataival és az élethelyzetével együtt próbáljuk megérteni. A rendszerszemlélet ennél tágabb gondolkodásmód, a családállítás pedig egy lehetséges önismereti megközelítés.

Az állításon mindenki annyit oszt meg magáról, amennyit szeretne. A kérdést nem kell részletesen elmesélni, és egy alkalom közben is lehet szünetet kérni, vagy egyszerűen csak figyelni. A családállítás személyes tapasztalatra épülő önismereti módszer, nem tudományosan igazolt terápiás eljárás. Egy lehetséges új nézőpontot kínál, a válaszokat pedig mindenki a saját életében találhatja meg.

Honnan ered a családállítás, és hol áll ebben a mi munkánk?

A családállítás nem laboratóriumban született, hanem tapasztalatból. Megalkotója Bert Hellinger német szerző, aki hosszú éveket töltött Dél-Afrikában, a helyi közösségek között. Az összetartozásról, az ősökről és a közösséghez tartozásról ott szerzett élmények nagy hatással voltak rá. Később Európában, a családterápia és más önismereti irányok ismeretei mellett ezekből formálta meg a módszert az 1980-as és 90-es években. Ezért a családállítás nem tudományos kutatásokra épül, és a tudományos vizsgálata is még korai szakaszban jár.

Az évtizedek alatt rengeteg változata alakult ki. Van, aki közelebb marad az eredeti gondolatokhoz, más a saját szemléletét és tapasztalatait építi bele, megint mások más önismereti módszerekkel ötvözik. Ettől nehéz egyetlen meghatározást adni, és ettől különleges is, hiszen minden segítő a maga színével dolgozik. Érdemes ezért kíváncsian ránézni arra, hogyan vezeti az alkalmat az, akihez készülünk.

Sokaknak éppen ez a legizgalmasabb benne. Az állítások során gyakran születnek felismerések arról, hogyan működnek a kapcsolataink, mit hozunk magunkkal a családunkból, és milyen szerepeket veszünk fel anélkül, hogy észrevennénk. Ezek a felismerések személyesek, nem kell őket bizonyítékként kezelni. Elég, ha egy újabb nézőponttal gazdagodunk, és magunk döntjük el, mit kezdünk vele. Mi is így tekintünk a módszerre, kíváncsi és nyitott kíséretként, ahol a te tapasztalatod a legfontosabb mérce.

Amikor egy felismerés személyessé válik

Képzeljünk el valakit, aki azzal a kérdéssel érkezik, miért esik olyan nehezére segítséget elfogadni. Szereti, ha számíthatnak rá, de amikor ő kerül nehéz helyzetbe, inkább visszahúzódik. A kérdésével foglalkozva eszébe juthat, milyen büszkék voltak rá gyerekként, amikor mindent önállóan megoldott. Felidéződhet az öröm, amit ez az elismerés jelentett. Közben arra is ráérezhet, mennyire vágyott volna néha arra, hogy valaki észrevegye, neki is nehéz.

Ez egy elképzelt példa, és más embernél ugyanebből a kérdésből egészen más történet bontakozhat ki. Ezért fontos, hogy maradjon hely a saját jelentésnek. Az állításban megélt érzések és képek jelentése lassan is kibontakozhat, érdemes időt hagyni arra, hogyan kapcsolódnak a saját történetünkhöz. Élő családtagjaink pedig megtarthatják a lehetőséget, hogy a maguk szemszögéből meséljenek arról, amit átéltek. A személyes felismerés értéke abban is megmutatkozhat, mit kezdünk vele később. Talán legközelebb, amikor valaki felajánlja a segítségét, adunk magunknak néhány másodpercet, mielőtt rávágjuk, hogy megoldjuk egyedül.

A teljesebb képhez a jelenünk is hozzátartozik

A családi történetek sok kérdést megnyithatnak, de érdemes közben a mai életünknél is elidőzni. Mennyit pihenünk? Milyen terheket viselünk? Van-e mellettünk valaki, akivel őszintén beszélhetünk? Olyan környezetben élünk-e, ahol figyelembe veszik a határainkat? Ha mindent a múltból próbálunk megmagyarázni, könnyen elsikkadhat egy nagyon is jelen idejű szükséglet. Lehet, hogy egy régi szokásunk megértése mellett több alvásra, egy tisztázó beszélgetésre vagy gyakorlati segítségre is szükségünk van.

A holisztikus figyelemhez az is hozzátartozik, hogy felismerjük, milyen támogatás illik az adott helyzethez. Tartós szorongás, nyomott hangulat, kimerültség vagy testi tünetek esetén a családállítás nem helyettesítheti az orvosi vagy pszichológiai ellátást. A személyes megélésnek és a megfelelő szakmai segítségnek egyaránt lehet helye abban, ahogyan gondoskodunk magunkról.

Mit viszünk tovább a hétköznapokba?

gy önismereti alkalom után ugyanabba az életbe érkezünk haza. Ott várnak a feladataink, az üzeneteink, a következő családi beszélgetés. A felismeréseink ezekben a helyzetekben kaphatnak lassan formát. Megkérdezhetjük magunktól, valóban szeretnénk-e igent mondani. Elmondhatjuk a párunknak, mi bántott, mielőtt egész estére elhallgatnánk. Vagy észrevesszük, hogy most is magunkra vennénk valaki rosszkedvét, és ezúttal megkérdezzük tőle, mire van szüksége.

Az ilyen próbálkozásokhoz türelem kell. Egy sokáig természetesnek érzett szokás nem feltétlenül változik meg attól, hogy felismertük. Újra találkozhatunk vele, és újra dönthetünk arról, mit szeretnénk kezdeni vele.

A holisztikus szemlélet számunkra ebben válik igazán emberközelivé, mert időt ad arra, hogy jobban megértsük, mi történik velünk. Egy nehéz reakció mögött észrevehetjük a fáradtságot, a félelmet, a régi tapasztalatot vagy egy régóta kimondatlan kérést. Innen már könnyebb olyan választ találni, amelyben mi magunk is helyet kapunk.

Ha szívesen foglalkoznál a saját kérdéseddel, szeretettel várunk Keszthelyen, Zalaegerszegen és Sarródon, csoportos alkalmakon, Egyéni konzultációban Keszthelyen fogadunk, előre egyeztetett időpontban.

Családállítás Zolival és Timivel