Mire jó az önismeret? Hol induljak el?
Manapság szinte mindenhol azt hallani: "Ismerd meg önmagad!", "Kerülj közelebb magadhoz!", "Légy tudatos!" – és még sorolhatnánk. Sokszor azonban ez már annyira elcsépelten hangzik, hogy elveszik a valódi jelentése. De vajon érthető-e mindaz, amit ezek az üzenetek valójában hordoznak?
A családállítás például egy olyan eszköz, amely segíthet megérteni magunkról olyan dolgokat, amiket a hétköznapokban talán sosem vennénk észre. Ilyenkor születhet meg a kérdés: De mire jó ez nekem? Mi van, ha olyasmit tudok meg magamról, ami fájdalmas? Mi van, ha kiderül, hogy néha én magam okozok másoknak nehézséget anélkül, hogy akarnám? Ki az, aki ezzel szívesen foglalkozna?
Az élet olyan, mint egy nagy játéktér, ahol mindig érkezik valamilyen válasz még arra is, amit magunkban elnyomunk, elkerülünk vagy nem akarunk meglátni. Ezeket gyakran gyermekkori élmények, belső elhatározások mozgatják – sokszor tudattalanul, meggondolatlanul. Párkapcsolatainkban, szülő-gyerek viszonyainkban, vagy akár a baráti kapcsolatainkban is visszaköszönhetnek ezek a rejtett minták. Olyan embereket vonzunk be magunk köré, akik "benyomják a fájdalmas gombokat".
Gyakran elkerülő viselkedéssel próbáljuk kivédeni ezeket a fájdalmakat, de mindig eljön egy pont, amikor már nem tudjuk tovább eltolni őket magunktól. Valami kivált belőlünk egy erősebb reakciót, és nem értjük, miért. "Pedig mindent megteszek, mégsem úgy alakulnak a dolgok, ahogy szeretném." Ilyenkor jönnek a nehéz érzések: bűntudat, szégyen, elutasítottság, leértékelődés.
Itt kezd segíteni az önismeret. Ha észreveszed, hogy egy helyzet újra és újra hasonlóan alakul, akkor elindulhatsz annak felfedezésében, hogy mi lehet a háttérben. Az önismeret segít felismerni, hogy bizonyos helyzetekben nem mindig mi irányítunk – hanem mélyen belénk rögzült, korábbi élmények, védekezések.
Ez furcsán
hangozhat: Hogyhogy valami más irányít engem, és nem én?
Az emberi elme valóban egy csodálatos túlélőeszköz, de sokszor olyan
helyzeteket is veszélyesnek érzékel, amik ma már nem azok. Így előfordul, hogy
a reakcióink nem illenek az adott szituációhoz, és távol visznek attól, amit
valójában szeretnénk.
Fontos itt
tisztázni: az önismeret nem önhibáztatás.
Nem arról van szó, hogy elítéljük magunkat. Sokkal inkább arról, hogy belátjuk:
"Én is része voltam ennek a helyzetnek. Nézzük meg, mi történt pontosan." És ha
egy minta többször visszatér, akkor érdemes megvizsgálni, hogy mi húzódhat
mögötte.
A családállítás szerepe az önismeretben
A családállítás módszere abban segít, hogy pontos visszajelzést kapjunk magunkról és a családunkból hozott működéseinkről. De nemcsak felismerésekhez vezet, hanem segít abban is, hogy ezeket helyre tudjuk hozni.
Mit is
jelent ez pontosan?
A szüleinktől – tudattalanul – sok olyan mintát öröklünk, amelyek
meghatározzák, hogyan éljük az életünket. Sokan azt mondják: "Ez már rég nem
számít, felnőttem." De a valóságban ezek a hatások sokszor még mindig működnek
bennünk, és befolyásolják a döntéseinket, a kapcsolódásainkat. Ezeket hívjuk
tapasztalatnak – de fontos hozzátenni, hogy ezekhez védekezések is
kapcsolódnak, amelyek automatikusan bekapcsolnak, amikor egy ismerős, hasonló
helyzetbe belekerülünk.
Hogyan lehet ezen változtatni?
A szüleink
is hoztak mintákat a saját szüleiktől. Így alakul ki egy generációkon átívelő
láncolat. Ha például egy szülő féltette a pénzét, akkor a gyermeke –
tudattalanul – megtanulhatja, hogy a pénz veszélyes dolog, amitől félni kell,
vagy amiért mások elutasíthatják őt. Így lehet, hogy amikor pénzhez jut,
önkéntelenül lemond róla – csak hogy elfogadják és szeressék. Ezeket a mintákat
nem könnyű felismerni, de ha sikerül, megváltoztathatók.
A családállítás során sokszor kiderül, hogy miért működtetünk bizonyos
önkorlátozó mintákat – akár úgy is, hogy nem is tudunk róla. Igen,
előfordulhat, hogy eddig valamit rosszul csináltunk. De ez nem baj! Minden változás
azzal kezdődik, hogy belátjuk, valamit másképp szeretnénk.
A felismerés egy fordulópont. Ha elég őszinték vagyunk magunkhoz, akkor másképp is tudunk reagálni egy hasonló helyzetre szituációkra, mint korábban. Igen ez egy érdekes pont amikor egy adott helyzethez másként figyelünk fel, máshogyan látjuk. Ez maga a változás.
És ez az önismeret lényege – rálátni arra, hogy mi miért történik bennünk és körülöttünk.
Ha például eddig rendszeresen lemondtál valamiről a "biztonság" érdekében, akkor előbb-utóbb feszültség halmozódhat fel. Ez lehet az alapja egy konfliktusnak is. De ha felismered, hogy mi húzódik meg a háttérben – már dönthetsz másként. Elindulhatsz egy új úton, ahol nem ismétled újra ugyanazt a mintát.
Ez a változás: ugyanabban a helyzetben másként reagálsz, mint korábban.
Remélem, hogy ebből a rövid leírásból találtál olyan gondolatot, ami közelebb visz önmagad megismeréséhez és fejlődésedhez.